Szórakozni és pihenni – egyidőben!

A belső kerületi lakók többsége szerint a helyben élők és a szórakozni vágyók jól megférnek egymás mellett, és bár többségük szerint az esetlegesen zavaró zajért a szórakozókat terheli a felelősség, azt is elismerik, hogy kitiltásuk az érintett kerületekből komoly anyagi kárt is okozna a városrészek önkormányzatainak – többek között ezekre az eredményekre világított rá a Csendkirály program keretében végzett 2012. nyári és őszi kutatás, melyben összesen közel 800 helyi lakos vett részt.

Régóta ismeretes probléma, hogy a Budapest belső kerületeiben éjszaka szórakozók hangoskodásukkal néha nem tisztelik a környéken lakók nyugalmát. Annak érdekében, hogy megteremthető legyen a nyugodt pihenés és a pezsgő belvárosi élet közötti egyensúly, a Dreher Sörgyárak 2011-ben életre hívta hosszútávú szemléletformáló kampányát, a Csendkirályt, melyben a belső kerületek (V., VI., VII., VIII., IX., XI.) önkormányzataival és a vendéglátóhelyekkel közösen próbálják megtalálni a kulturált együttélés legjobb feltételeit. 

Az éjszakai szórakozás okozta zajproblémákkal kapcsolatos attitűdök, vélemények felmérésére – az érintett kerületek lakóinak bevonásával – 2012 nyarán kutatás indult, melyet ősszel megismételtek, hogy pontos képet kaphassanak az érintettek véleményének változásairól illetve a kampány eredményeiről. A kutatás módszertanát, az adatfelvételt szakértőként véleményezte és szakmailag felügyelte, továbbá az elemzést végezte: Márványkövi Ferenc, az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Drogtanulmányok Kutatóközpont kutatási munkatársa és a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézet külső kutatási szakértője.

A lakókat a higiéniai és esztétikai jellegű problémák zavarják elsősorban

Mindkét kutatás válaszait figyelembe véve a kerületi lakosok többsége számára a helyi problémák közül – spontán említések alapján – az első helyeken higiéniai, esztétikai jellegű, illetve infrastrukturális gondok szerepeltek; a hangoskodással, szórakozással járó problémák kevésbé voltak jellemzőek válaszaikban. A nyár folyamán a két nagy, belvárosi szórakozó negyedben, a VI. és a VII. kerületben is csak az átlagot kissé meghaladó mértékben jelentett problémát a zaj a megkérdezettek szerint, ami mögött részben az állhat, hogy a kerületi romkocsmák az utóbbi időben sokat tettek a zaj mérséklése érdekében.

Az őszi felmérés során ugyanakkor összességében valamivel nagyobb – de még mindig csak közepes mértékű – problémának látták a helyi lakosok az éjszakai élettel járó zajt – különösen igaz volt ez a VII. és VIII. kerületre. Ennek feltételezett oka lehet, hogy a 2012. április 1-jétől hatályba lépő dohányzástilalmi törvény hatására többen és hosszabb ideig tartózkodnak az esti és éjszakai órákban az utcán, ami az amúgy kicsit zajosabb nyáron kevésbé tűnik fel a lakosoknak, mint a csendesebb őszi, kora téli időszakban.

Jól megférnek egymással a lakók és a szórakozók

A megkérdezettek alapvetően úgy vélekednek, hogy a helyi lakosság és a szórakozni vágyók jól megférnek egymással. E tekintetben nincs jelentős eltérés a kerületek között. A belső kerületi lakosok a kutatások alapján nem gondolják, hogy a szórakozással járó esetleges zajproblémára a szórakozók kitiltásában rejlene a megoldás.

A szórakozók kitiltása anyagi kárt okoz a kerületnek

A válaszadók tisztában vannak azzal is, hogy a szórakozók kiterelése a kerületekből – a bevétel kiesés miatt – anyagi kárt is okozna az önkormányzatoknak. Ennek fontosságát a nyár folyamán még közel azonos mértékben ítélték meg a különböző kerületek lakói, ám az
őszi felméréskor a belvárosi kerületek válaszadói – a klasszikus mulatónegyedekben élők – a korábbiakhoz képest tudatosabban és határozottabban képviselték ezt az állítást, mint a külsőbb kerületekben élők.

A tekintetben viszont továbbra is egyformán derűlátóak többségében a helyi lakosok, és meggyőződésük, hogy a kulturált éjszakai szórakozás megoldható.

A probléma megoldása közös felelősség

A nyár folyamán a válaszolók még leginkább a vendéglátósokra hárították a felelősséget a zajprobléma megoldását illetően, az önkormányzatokat, a rendőrséget és a szórakozókat csak másodsorban említették. Az őszi kutatás során azonban a válaszolók már úgy ítélték meg, elsősorban a szórakozóknak kéne tenniük a megoldásért. A véleményváltozás oka lehet, hogy a Csendkirály kampány felhívta a figyelmet a vendéglátósok és az önkormányzatok által tett erőfeszítésekre. Továbbá a szórakozók mellett továbbra is magas értéket kaptak a vendéglátósok, az önkormányzat és a hatóságok, vagyis látható, a probléma megoldása közös felelősség, az érintettek együtt tudnak jó megoldást találni.

Kihez fordulhatnak panaszaikkal a lakosok?

Nem változott a véleménye a válaszadóknak a tekintetben viszont, hogy azok a panaszosok, akiknek problémát okoz mások esti, éjszakai szórakozása elsősorban a rendőrséghez, illetve az önkormányzathoz fordulhatnak. E téren fejlődési lehetőséget jelenthet, ha a lakosok panaszaikkal közvetlenül a vendéglátósokhoz fordulnak, hogy közösen keressenek megoldást a helyi problémákra – így egyrészt tehermentesíthetik az önkormányzatokat, valamint vélhetően a hivatali útnál gyorsabban találnak rá a az adott probléma megoldására.

A két felmérés között eltelt időszak alatt a Csendkirály kampány ismertsége közel 10%-ot nőtt az érintett kerületek megkérdezett felnőtt lakosságának körében.

A 2012. nyári felmérés mintájába összesen 426 fő került be. A mintába kerültek kor és nem szerinti megoszlása a jelenlegi fővárosi felnőtt lakosság nem és kor összetételét tükrözi. Így a válaszadók 45%-a férfi, 55%-a nő volt. A mintában a 60 év felettiek voltak a legtöbben (29%), míg a 40-49 év közöttiek a legkevesebben (14%). A megkérdezettek túlnyomó része tulajdonosa a lakásnak, ahol lakik (70%), míg 30%-a bérlője.
A 2012. őszi felmérés a fentiektől annyiban tér el, hogy ebben a kutatásban 420 fő vett részt.
Az adatfelvételt végezte: Universitas Kutatási Szakágazat. A kutatás módszertanát, az adatfelvételt szakértőként véleményezte és szakmailag felügyelte, továbbá az elemzést végezte: Márványkövi Ferenc, az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Drogtanulmányok Kutatóközpont kutatási munkatársa és a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézet külső kutatási szakértője.

facebook.com/csendkiraly